Dinamika tekintetében 2016 óta a leggyengébb első féléves teljesítményét produkálta a belföldi online kiskereskedelem, amely – az előző félévhez viszonyítva, forintban kifejezve 14,5 százalékos növekedést követően – bruttó 570 milliárd forintos forgalommal zárta 2022 első hat hónapját. A GKID és az Árukereső.hu kilenc éve készülő Online Kiskereskedelmi Index kutatásának idei második fordulós eredményeiből az is kiolvasható, hogy az e-kereskedők a folytatást tekintve sem optimisták.
Extra lökést adott a digitalizációnak az elmúlt két évben a pandémia, aminek köszönhetően az online kereskedelem növekedési üteme a járvány előtti átlag több mint kétszerese lett: 2020 első félévében az addigi, 16-17 százalékos átlagos növekedésről 43,8 százalékra ugrott a bővülési ráta, kimondottan a COVID-19 első, legtöbb bizonytalanságot hordozó hónapjainak köszönhetően. A továbbra is erős járványügyi korlátozások miatt 2021-ben még mindig 31,4 százalékra volt képes a szegmens. 2022-re azonban elolvadni látszik a két éve tartó lendület: a magyar e-kereskedelem növekedésének első félévben mért 14,5 százalékos üteme az elmúlt hat év legalacsonyabb eredménye.
Közepes első, gyenge második negyedév
A képet tovább árnyalja az első két negyedév közötti különbség. Bár 2021-hez képest már év elején is érezhető volt egy megtorpanás, ebben a három hónapban még 23,7 százalékos volt a növekedés, nem kis részben a gazdaságba áramló állami támogatásoknak (adóvisszatérítés, nyugdíjprémium) köszönhetően. A második negyedévben azonban már komolyan éreztették hatásukat az infláció, a háborús bizonytalanság, valamint a romló árfolyam által erősített recessziós félelmek: az április, a május és a június mindössze 7 százalékos forgalombővülést hozott az e-kereskedelemben, ami a hazai online szektor valaha volt leggyengébb növekedést mutató második negyedéve.
A forgalom mellett a tranzakciószám növekedésének is csökkent a dinamikája. Az első félévben a webáruházakban összesen 36,5 millió belföldi rendelést adtak le a magyar vásárlók, amely mindössze 11,9 százalékkal haladja meg 2021 azonos időszakának szintjét.
„Az eddigi eredmények tükrében 2022 egészében legfeljebb 8-10 százalékos növekedést várunk az online kiskereskedelmi forgalomban, a tranzakciók esetében pedig a stagnálás sem zárható ki 2021-hez képest” – értékelte az idei kilátásokat Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója, aki szerint ez különösen az elmúlt két év szárnyalása után kijózanító.
Borúlátó e-kereskedők
Miközben az elmúlt két évben szinte minden webáruház-üzemeltető nyertesként élte meg a járvány okozta digitális fellendülést, addig 2022 márciusától egyre erőteljesebben érvényesül a vásárlásokban a romló gazdasági kilátások hatása. A háború és az annak következtében kialakított uniós szankciók hónapról hónapra nagyobb erővel kezdtek el hatni – elsősorban az energiaárakra, a forint árfolyamára és az inflációs környezetre –, ami a kilátások fokozatos átalakulásához vezetett. Az év hátralévő szakasza kapcsán a tovább romló infláció, valamint a rezsiárak jelentős növekedése miatt nem sok jóra számítanak a kereskedők. Ráadásul az energiaárak emelkedése miatt saját kiadásaik is jelentősen nőnek majd az őszi / téli hónapokban, miközben a vásárlóerő várhatóan tovább csökken majd.
Némi optimizmusra adhat okot ugyanakkor Baka László, az Árukereső.hu marketingvezetője szerint, hogy a recessziós környezet az első hónapok sokkját követőenegyértelműen az online kiskereskedelem javára formálta át a vásárlási szokásokat.
„Az utóbbi néhány hónapban érthető módon nőtt a fogyasztók árérzékenysége, így egy kevésbé pozitív gazdasági környezetben is növekedhet az online piac akkor, ha a kereskedők jobb ajánlatokkal, kedvezőbb és összehasonlíthatóbb árakkal tudják az online rendelés felé terelni a vásárlókat” – szögezte le a szakember.
Szerinte akadnak majd lemorzsolódó vásárlók, akik csak ritkábban használják az online teret, azonban lesznek olyanok is, akik épp az árérzékenység vagy az üzemanyagár növekedése miatt fordulnak gyakrabban az netes rendelések felé.
Az egyértelmű, hogy a tudatosság felértékelődött a fogyasztók körében. A kutatásban megkeresett webáruházak 53 százaléka mindenesetre növekvő árbevételről számolt be az év első 6 hónapjában. Ötödük esetében viszont már megmutatkozott a stagnálás, miközben minden negyedik e-kereskedő esetében nominális csökkenés volt megfigyelhetőMadar Norbert szerint.
A vezető tanácsadó hozzátette: „az idén növekedést váró e-kereskedők átlagosan 17-18 százalékos forgalombővüléssel számolnak 2021-hez képest, míg a visszaesést prognosztizálók 11-12 százalékos csökkenésre számítanak.”
Megugró beszerzési árak, fejnehéz online vásárlás
A kutatás részeként a GKID és az Árukereső.hu azt is felmérte, melyek a legnehezebben megélt gazdasági hatások. A kereskedők mind a jelenlegi működésre vonatkozó, mind az év hátralevő részében megjelenő tényezők tekintetében az inflációt, a beszerzési árak növekedését, valamint az árfolyam romlását emelték ki. Míg az első félév vonatkozásában az infláció szerepelt az 1-től 5-ig tartó skála első helyén 4,4-es értékkel, addig a második félévre nézve már a folyamatosan emelkedő beszerzési árak jelentik a legnagyobb fenyegetést a működésre (4,55). A fenti faktorokon túl az üzemanyagárak, valamint a gáz- és áramszámlák végösszegének növekedése, valamint az infláció miatti vásárlóerőcsökkenés korlátozhatja leginkább az online kiskereskedők növekedési potenciálját az év második félévében.
A lehetőségeket a fokozódó koncentrálódás is tovább nehezíti. A GKID idén tavasszal publikált eTOPLISTA kiadványa rávilágított, hogy a legnagyobb forgalmú webáruházak és a piac további, több ezer kereskedője között egyre nagyobbra nyílik az olló, tavaly már a forgalom 43 százalékát adta az első 15 webáruház. Baka László szerint az Árukereső.hu keresései is azt támasztják alá, hogy a piacon egyre inkább a legnagyobb e-kereskedők felé terelődik a forgalom. A marketingvezető úgy véli, a netes vásárlói rutin erősödésével fokozatosan szűkül a választott és rendszeresen használt webáruházak száma, hisz a rutinosabbak korábbi tapasztalataikat, tehát a szolgáltatás minőségét és a megbízhatóságot is figyelembe veszik döntéseik során az árak mellett.
